Felhőalapú számítástechnika

A felhőalapú adatok és szolgáltatások fokozatos áthelyezése a peremre a cél szerves része. A felhőalapú számítástechnikához biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrákra, valamint biztonságos adattárolásra és -továbbításra van szükség. 

A globális adatmennyiség nagyon gyorsan növekszik. Míg a felhőalapú számítástechnika napjainkban főként a nagy adatközpontokban fordul elő, 2025-re ez a tendencia megfordul: Az adatok 80%-át várhatóan a felhasználóhoz közelebb álló intelligens eszközökben dolgozzák fel, az úgynevezett pereminformatikában. Mind a peremhálózati, mind a felhőalapú számítástechnika rendelkezésre állása alapvető fontosságú a számítástechnikai kontinuumban annak biztosítása érdekében, hogy az adatok feldolgozása a leghatékonyabb módon történjen. Az energiahatékony és megbízható perem- és felhőinfrastruktúrák alapvető fontosságúak lesznek a perem- és felhőalapú számítástechnikai technológiák fenntartható használatához.

A számítási felhőre és a peremhálózatra vonatkozó átfogó törekvés az EU digitális évtizedének két célkitűzésében gyökerezik. 2030-ra:

• Az európai vállalkozások 75%-ának felhőalapú technológiákat kell használnia tevékenységeihez.
• Európa-szerte 10 000 klímasemleges és rendkívül biztonságos peremcsomópontot építenek ki. Biztosítják a szükséges konnektivitást és lehetővé teszik a gyors adatátvitelt.

Az Eurostat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy 2023-ban a vállalkozások 45,2 %-a használt felhőalapú szolgáltatásokat (2021-hez képest +4,2 százalékpont), de úgy véli, hogy az elfogadás méretenként jelentősen eltér: A nagyvállalatok 77,6%-a, a középvállalkozások 59%-a és a kisvállalkozások 41,7%-a használt felhőalapú szolgáltatásokat.

E célkitűzések eléréséhez intézkedések széles körére van szükség, amelyek tükrözik a téma összetettségét és stratégiai jelentőségét. A Bizottság ezért elindította az európai adatstratégiából, a digitális stratégiából, a digitális évtizedből, az iparstratégiából és a digitális beruházási programokból eredően rendelkezésére álló valamennyi eszközt.

Javaslat a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra

2025-ben a Bizottság javaslatot fog tenni a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra azzal a céllal, hogy a következő 5–7 évben legalább háromszorosára növelje az uniós adatközpontok kapacitását, és 2035-re teljes mértékben kielégítse az uniós vállalkozások és közigazgatások igényeit. A jogszabály egyszerűsíti az adatközpontok kiépítését azáltal, hogy azonosítja a megfelelő helyszíneket, és egyszerűsíti a fenntarthatósági és innovációs kritériumoknak megfelelő projektek engedélyezési eljárásait. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonyság előmozdításával, az innovatív hűtési és energiagazdálkodási technológiák bevezetésével, valamint az adatközpontoknak a tágabb energiarendszerbe való integrálásával kezelni fogja a növekvő energiaigényeket.

Európa digitális szuverenitásának a felhőalapú ágazatban való megerősítése érdekében a jogszabály együtt fog működni a közigazgatási szervekre és a közbeszerzésekre vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő egységes felhőalapú politikára irányuló javaslattal. Ez a kombinált megközelítés elő fogja mozdítani az európai számításifelhő-szolgáltatók növekedését, és prioritásként fogja kezelni a rendkívül biztonságos számításifelhő-kapacitás használatát a rendkívül kritikus felhasználási esetekben.

Európai adatstratégia

Az uniós adatstratégiában javasolt intézkedések megkönnyítik a peremhálózatra való áttérést, miközben interoperábilis felhő- és peremszolgáltatásokat fejlesztenek ki a közös európai adatterek kiépítésének támogatása érdekében. A felhasználóknak és a szolgáltatóknak biztonságban kell érezniük magukat, amikor a felhőbe költöznek, és ki kell használniuk a magas szintű piaci versenyt. Az e célkitűzések eléréséhez hozzájáruló intézkedések a következők: 

• Beruházás egy közös európai érdeket szolgáló fontos projektbe (IPCEI), amely egyesíti az energiahatékony és megbízható felhőinfrastruktúrákat és a kapcsolódó szolgáltatásokat.
• A SIMPL egy nyílt forráskódú, fenntartható és biztonságos köztes szoftver, amely lehetővé teszi a felhőtől a peremig terjedő föderációkat, és az egyébként az EU által finanszírozott adatterek alapvető szoftvere lesz.
• Az EU szabályokat tervez összeállítani egy uniós számításifelhő-szabálykönyv és az adatfeldolgozási szolgáltatások közbeszerzésére vonatkozó iránymutatás formájában. A szabálykönyv egységes európai keretet biztosít a felhőalapú szolgáltatások európai felhasználói és szolgáltatói számára, amely kötelező és nem kötelező erejű szabályokat tartalmaz. Az európai adatfeldolgozási szolgáltatásokra irányuló közbeszerzés hatékonyságának és minőségének növelése érdekében az iránymutatás ajánlásokat fog javasolni a következetes nemzeti politikák végrehajtására, kiegészítve a közszférabeli szervezetek által a pályázati eljárás során figyelembe veendő adatfeldolgozási szolgáltatásokra vonatkozó alapvető kritériumok átfogó készletével.
• A kiberbiztonsági jogszabály részeként az ENISA európai kiberbiztonsági ügynökség a felhőalapú szolgáltatások európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerén (EUCS) dolgozik. A rendszer fokozott biztosítékot nyújt a vállalkozások, a közigazgatási szervek és a polgárok számára arra vonatkozóan, hogy adataik biztonságban vannak, függetlenül attól, hogy azokat hol tárolják vagy dolgozzák fel.
• Méltányos és versenyképes számításifelhő-piac az adatmegosztási jogszabály részeként: Az eladótól való függés kezelésével az adatmegosztási jogszabály célja, hogy a különböző felhőszolgáltatók közötti váltás gyors, ingyenes és technológiailag zökkenőmentes legyen. Célja továbbá az interoperabilitás fokozása, és biztosítékokat nyújt a nemzetközi adattovábbításra vonatkozóan.
• Adatvédelem a felhőben:  a Bizottság elősegítette, hogy az ipar két magatartási kódexet dolgozzon ki a felhőbeli adatvédelemre vonatkozóan. A személyes és nem személyes adatok felhőben történő kezelésére vonatkozó további információk a vegyes adatkészletekről szóló bizottsági iránymutatásban találhatók.
• Anem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet, amely az általános adatvédelmi rendelettel együtt növeli a jogbiztonságot a számításifelhő-felhasználók számára azáltal, hogy biztosítja valamennyi adat szabad áramlását az EU-ban. 

Az adatáramlások európai feltérképezése lehetővé teszi az adatáramlások mennyiségének és gazdasági értékének felmérését az európai digitális gazdaság számára, és értékes információkkal szolgál a vállalkozások számára. 

Digitális stratégia

A felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika azon digitális technológiák közé fog tartozni, amelyek az új digitális megoldások alátámasztása révén hozzájárulnak az európai zöld megállapodás fenntarthatósági céljaihoz. Ugyanakkor a Bizottság azon dolgozik, hogy javítsa a számítási felhő és a pereminformatika fenntarthatóságát, különösen az adatközpontok erőforrás-hatékonyságát célzó intézkedések révén annak a célkitűzésnek a teljesítése érdekében, hogy „2030-ra az adatközpontoknak klímasemlegesnek és rendkívül energiahatékonynak kell lenniük”. Ennek elérésére a következő aktuális példák szolgálnak: adatközpontok felvétele a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiába, új rendelkezések az energiahatékonysági irányelvben, zöld közbeszerzési kritériumok vagy az energiahatékony adatközpontok magatartási kódexe.   

Digitális évtized

A felhő vállalkozások általi igénybevételére és a peremcsomópontok számának növelésére vonatkozó két cél mellett az EU több országra kiterjedő projektekbe is be fog ruházni. Az új generációs felhő- és pereminformatikai szolgáltatásokra vonatkozó közös európai érdeket szolgáló fontos projekt a digitális évtized szakpolitikai program keretében az európai közös adatinfrastruktúrára és -szolgáltatásokra irányuló, több országra kiterjedő projekt része. Az ágazati közös európai adatterek tekintetében szorosan együtt fog működni a lehetséges európai digitálisinfrastruktúra-konzorciummal (EDIC). 

Az újszerű és több területet érintő felhőalapú technológiákba történő beruházások hozzá fognak járulni a következő generációs felhőalapú infrastruktúrák kiépítéséhez, többek között a közös európai adatterek lehetővé tételéhez. Az új felhőalapú szolgáltatásoknak meg kell felelniük az adatvédelemre, a teljesítményre, a rezilienciára és az energiahatékonyságra vonatkozó magas szintű követelményeknek. A szolgáltatásoknak és az infrastruktúráknak meg kell felelniük az ipar és a közszféra jövőbeli digitalizálási igényeinek. Az EU konkrét beruházásokat hajt végre ezeken a területeken azáltal, hogy a Horizont Európa, a DIGITAL Europe program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós finanszírozási programjain keresztül fejleszti a felhőalapú és pereminformatikát, valamint a nyílt forráskódot Európában. 

Befektetés a felhőbe, az Edge-be és a dolgok internetébe 

Iparstratégia

Az ipari adatokkal, peremhálózatokkal és felhőalapú szolgáltatásokkal foglalkozó európai szövetség célja a biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és interoperábilis felhőalapú és peremhálózati szolgáltatások és infrastruktúra következő generációjának kialakítása. Ezen az ipari együttműködési platformon keresztül a köz- és magánfelek együttműködnek többek között a beruházási ütemterven, valamint a felhőre vonatkozó közbeszerzési szabályokon.